A KETTESEK mélyen úgy érzik, hogy ők csak akkor értékesek, ha másoknak a segítségére vannak. A szeretet a legfőbb eszményük. Az önzetlenség a nagy kötelességük. Hogy másoknak adjanak, ez létezésük fő indítéka. Bekapcsolódva és belevonódva a dolgokba, szociális érzékenységgel megáldva, általában extrovertált beállítottságukkal a KETTESEK azok a fajta emberek, akik mindenki születésnapjára emlékeznek, és akik készséggel vesznek a nyakukba mérföldeket, hogy a szükségben kisegítsenek kollégát, hitvest, szülőt vagy barátot .

Gyakran azt gondolják, hogy a kettes csak azért ad, hogy kapjon, és hogy a felszín alatt nagyon követelődző. Valójában a kettesek gyakran nagyvonalúak, és csak azért tűnnek “szomjazónak” vagy követelődzőnek, mert oly sok szükségletet és vágyat nyomnak el magukban.

Minden szükséglet egyformán és szabadon beteljesülő az adás és kapás természetes áramlásában.

Ahhoz, hogy kapj adnod is kell. Hogy szeressenek, szükség kell legyen rád.

Megtanultam, hogy a személyes szükségleteimet azáltal elégítsem ki, hogy szükség van rám; azt adom másoknak, amiről úgy érzem, kell nekik vagy akarják, és elvárom, hogy ők ugyanezt tegyék felém. Ezzel együtt kifejlesztettem magamban a büszkeség érzését, és hogy nélkülözhetetlen vagyok.