Az alábbi közismert történetetet joggal lehetne akár tanmesének is nevezni az Enneagram vonatkozásában. Az Enneagram teóriája szerint az adaptációs sémánkat - vagyis az alkalmazkodási rendszerünket - gyermek korunkban alakítjuk ki az adott családi környezetnek megfelelen. Ez az adaprációs séma, ami ott és akkor valamennyire bevált, ha nem igazítjuk a valósághoz, az egész életre meghatározóvá válik. A probléma ezzel csak az, hogy számos séma gyermeteg, idejétmúlt, vagy csak szűk körben alkalmas - vagy másképpen fogalmazva kevés és kezdetleges egy felnőtt élet harmonikus leélésére. A tanmesét elolvasva megérthetjük, hogy időnként muszáj takarítanunk, és felül kell vizsgálnunk az ösztönösen jónak tartott reakcióinkat. A rögeszméknek ugyanis világformáló ereje is lehet, vagy hogy Qui-Gon Jinn Jedi mestert idézzük:
Jegyezd meg ifjú padavan, ahol a figyelmed, az a világod.
Kutatók egy csoportja 5 majmot zárt be egy ketrecbe. Középre egy létrát helyeztek, majd annak tetejére banánt. Amikor az egyik majom felmászott a létrán a banánért, a kutatók egy vödör vizet zúdítottak a másik négy majom nyakába. Minden alkalommal amikor egy majom megpróbált felmászni a létrán, leöntötték a többieket hideg vízzel. Hamarosan meg is tanulták a majmok, hogy aki fel mer indulni a létrán, azt meg kell akadályozni, le kell onnan verni, mert ha nem, jön a hideg zuhany az égből. Nem sok idő kellett rá, hogy egyik majom se próbálkozzon felmászni a létrán.
Ezután lecseréltek még egy majmot és ugyanez történt. Elindult a létrán és rögtön kapott is érte… Ami furcsa, hogy az előző új majom is részt vett a verésben, holott nem tudta, a miértjét, hiszen ő sosem kapott vizet a nyakába. A harmadik, negyedik és végül az ötödik majommal is megismétlődött ugyanez a történet. Most már nincs senki az eredeti 5 majomból. Senki nem tudja, miért nem lehet felmászni arra a létrára. Senki nem érti, miért nem lehet elindulni a banánért. Mégsem másznak fel érte. Miért? Ha megkérdeznénk őket és tudnának beszélni, valószínűleg ezt válaszolnák: Nem tudom. Egyszerűen errefelé így működnek a dolgok. Mert ez mindig így volt és ezt így kell csinálni.
Lehet, hogy épp feltesszük a kérdést önmagunknak: miért tesszük folyton azt, amit általában teszünk, amikor léteznek más utak, más megoldások is. Milyen irányba fejlődünk, ha mindig csak a régi, kitaposott utat követjük? Ki mondta azt hogy ez így jó? Ki döntötte el? Létezik egy másik világ a mi kis világunkon kívül… Jobb, szebb? Nem tudjuk. Miért? Mert nem merjük megkérdezni, miért is nem lehet felmászni azért a csábító banánért. Csak ülünk lenn a létra alatt és valódi ok nélkül megtámadunk bárkit, aki meg merészeli kérdőjelezni a “törvényt”…
És még mindig ülünk a létra alatt… Csak ülünk egy létra alatt.”
A II. triádnak is nevezett három Horney-csoport az Enneagram egyik izgalmas és hasznos bővítménye.
A három alapvető ösztön hatásainak figyelmebevételével a 9 ennea-típus viselkedése 27 altípusba sorolható.
Néhány bevált módszer, hogy megtalád a saját ennea-típusodat.
Általuk újra kapcsolatba léphetünk a gyermeki, nyitott, felfedező énünkkel és a kiaknázatlan vagy elfelejtett lehetőségeinkkel.
